Néhány mondatban a génmódosított (GM) élelmiszerekről
Mi is az a génmódosított élelmiszer?
A génmódosítás lényege, hogy egy adott növényfaj egyedeinek genetikai kódját megváltoztatják, ez történhet más élő szervezetek DNS darabjának beillesztésével, vagy az eredeti DNS-ben a felépítő részecskék sorrendjének megváltoztatásával. (DNS = örökítőanyag, mely biológiai információkat kódol a növényről)
Kik gyártanak génmódosított vetőmagokat?
A génmódosított vetőmagokat napjainkban óriási szupervállalatok állítják elő, amelyek vegyszergyártó cégek, gyógyszercégek és vetőmag termelő cégek összeolvadásából kelezkeztek, pl: Monsanto, Aventis, AstraZeneca, Novartis, DuPont. Ezekből a vetőmagokból azután növény fejlődik, mely feldolgozásra kerül, és különböző élelmiszerek készülnek belőle.
Előnyös-e a gémódosítás?
A génmódosítást azzal próbálják népszerűsíteni, hogy ez a módszer lesz a megoldás a világ élelmezési problémáira. Be kell látnunk azonban, hogy a génmódosított élelmiszerek nem hogy nem enyhítik az éhínségeket, még növelik is azt. Amerikában a Monsanto olyan vetőmagokat fejlesztett ki, amelyekből kifejlődve a növények sterilekké, meddőkké válnak, azaz nem hoznak több magot. Ma egy gazdálkodó, ha vesz egy zsák búzát, miután azt elültette, majd a belőle kihajtott friss kalászokat learatta, a magok egy részét elteszi, hogy következő évben is legyen mit vetni. Az előbb említett Monsanto módszer („öngyilkos technológia”) révén viszont minden évben újra és újra meg kell vennie a vetőmagokat. Hasonló fejlesztés az Astra Zeneca vegyszerfüggő növényei. Ezek olyan növények, melyek folyamatosan egy adott vegyszerrel való bepermetezést igényelnek, ha ez elmarad, a növény elpusztul.
További anyagi terhelést jelent az ún. Termelési Szerződés, melyet a Monsanto köt az ügyfeleivel. Ennek lényege, hogy a gazdálkodók nem kísérletezhetnek házilag a vetőmagokon, valamint hozzájárulnak, hogy a Monsanto cég munkatársai kilátogassanak a földjeikre és ott vizsgálják, tanulmányozzák a növényeket. Emellett csak a Monsanto által előállított vegyszereket használhatják permetezéshez.
Kifejlesztettek olyan növényeket is, melyek egyben rovarirtók is. Ennek lényege, hogy a növény a sejtjeiben rovarölő, rovarriasztó anyagokat termel. Ez szép és jó lenne, ha nem okozná számos más faj pusztulását. Az USA-ban pl. nem csak a kukoricamolyt, vagy a krumplibogarat sikerült így „leküzdeni”, hanem a katicákat, vagy a Danaus lepkéket is. Egy növénynek a természetben ugyan vannak kártevői, de a kártevőnek is vannak ellenségei. Sok esetben mikor a kártevő ellen kifejlesztenek egy szert, az elpusztítja a kártevő természetes ellenségét, ezért nem hogy nem csökken, hanem még nő is a kártevők egyedszáma.
Szarvasmarháknál az USA-ban használnak egy olyan speciális genetikailag módosított növekedési hormont (RBgh vagy más néven szarvasmarha-szomatotropin) amit E.Coli baktériumokkal termeltetnek meg, amitől a tehenek 30%-al több tejet adnak. A többlettermeléshez azonban a teheneknek többet kell enni, ezt úgy ellensúlyozzák, hogy állati eredetű táplálék-kiegészítőket kapnak, „kanibállá” válnak. A genetikailag módosított növekedési hormonnal való kezelés olyan mellékhatásokkal jár, mint felfúvódás, hasmenés, kevesebb petesejt termelés, kevesebb ellés, tőgygyulladás. Az RBgh-t Kanadában és Európában már betiltották.
Mit jelent a „lényegi egyezés”?
Amikor előállítanak valamilyen génmódosított terméket, megvizsgálják annak bizonyos tulajdonságait, összehasonlítják az eredetivel. Ezek a vizsgálatok azonban csak egy két tényezőre terjednek ki, melyek alapján a két termék lényegileg egyezik, de nem várt mellékhatások jelentkezhetnek. Számtalan kísérlet kimutatta, hogy pl. bizonyos génmódosított szójafajok sokkal allergénebbek mint korábbi természetes elődeik. Ha tehát komolyan hagynánk, hogy egy ilyen szójafaj Magyarországon elterjedjen, előfordulhat, hogy tovább nőne az allergiás betegek száma. Problémát jelent az is, hogy az idült, avagy hosszú távú mérgezések felderítéséhez minden egyes fajtát évekig kéne vizsgálni.
Mi az a biológiai sokféleség, és hogyan veszélyezteti ezt a génmódosítás?
Komoly gond lehet a természetes és GM (genetikailag módosított) fajok kereszteződése, mely révén a természetes fajok is befertőződhetnek. Ráadásul, ha génmódosítással megalkothatnánk egy olyan szuperfajt, mely minden körülmények között helyt áll, a legnagyobb hozammal rendelkezik és ellenáll minden kártevőnek, feleslegessé válnának a korábbi fajták. Kipusztulnának, eltűnnének örökre. A korábbi 3000 almafajtából ma már így is csak 900 létezik, a 2400 körtéből 330, a rizzsel is hasonló a helyzet. Egy fajon belül a különböző fajták úgy alakulnak ki, hogy más élőhelyhez, más időjárási tényezőkhöz, más talajfeltételekhez alkalmazkodtak bizonyos egyedek, ezáltal külsőleg és belsőleg is megváltoztak. Pl.: egyik búza jobban bírja a hideget, a másik a szárazságot, a harmadik ellenáll a rovaroknak, a negyedik gyomoknak. Ha ezeket megőrizzük, legyen bármilyen adottságú egy terület, szinte mindig találhatunk olyan fajtát, amit éppen ott érdemes elvetni. Ezen fajták megőrzésére szolgálnak a génbankok, melyek nagy ellenségei a korábban említett GM gyártóknak. A GM gyártók mindent megtesznek, hogy ellehetetlenítsék a génbankokat.
Mi a helyzet itthon?
Korábban az EU tagállamok egységes moratóriumot (termelési tiltást) tartottak fent a GM növények ellen, jelenleg azonban egy burgonya fajta az Amflora már vethető az EU területén. A központi szabályozás mellett minden tagállam saját belső hatáskörén múlik hogy engedélyezi-e a termesztést. Magyarországon továbbra is moratórium van érvényben. Az USA érdekeltségű lobbi azonban folytatja tevékenységét, ezért olyan törvényekre van szükség, melyek ellehetetlenítik a GM szervezetek termelését. Ennek egyik módja, hogy az önkormányzatok szintén saját hatáskörön belül GM MENTES övezetté nyilvánítják magukat, a másik alternatíva, hogy törvényben szabályozzuk az együttermesztés minimális feltételeit. (Azaz, hogy milyen közel lehet egymáshoz egy GM és egy természetes gabonaföld.) Méhek a GM polleneket akár 4 km távolságra is átszállítják.)
2006. január 1-jével megszűnt a tápiószelei Agrobotanikai Intézet önállósága. A földművelési tárca beolvasztotta az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetbe. Ez a génbank azért fontos, mert 85 ezer növény továbbszaporítható magvait, pontosabban génjeit tárolja, ebből 14 ezer kifejezetten magyar, csak a mi mezőgazdasági kultúránkra jellemző növényfajta. Ilyenek pl.: az ökörszív paradicsom, az igazi cecei paprika, ősi magyar eledelként a köles, s számos bennszülött és csak nálunk fellelhető növényfaj, pl.: a pilisi len. A hivatalos minősítések és szakmai értékelések szerint az intézet a világ 15 legjobb, hasonló jellegű tudományos műhelye közé tartozik.
DjKalo
Oszd meg emailben! | Share on Facebook | 
| 
| 
| 
| 
| 
Címkék: Astra Zeneca, burgonya, DNS, génbank, génmódosított, GM, kukorica, Monsanto, szarvasmarha, szomatotropin 
Hát ezek a nagy világcégek már csak ilyenek, nem elég nekik, ha szimplán csak halálra szedik magukat lóvéval, még világmegváltó szerepben is szeretnének tetszelegni, a számítástechnikai példánál maradva gondoljunk csak az olyan ismert cégekre, mint a Google, Apple, Facebook.
Mondjuk én a témának inkább csak szemlélője vagyok, de nekem is nagyon egyoldalúnak tűnik a cikk. Ha a cikk fő célja a Monsanto cég szidása lett volna eredetileg, akkor inkább azt kellett volna írni, és nem úgy általában a génmódosítás ellen harcolni. Azzal egyet értek, hogy a génmódosításnak a legfőbb veszélye az, hogy nagyon könnyen és gyorsan elő lehet állítani egycsomó mindent, amiről aztán korántsem biztos, hogy képesek vagyunk előre látni a hatásait, ha elterjed, ugyanakkor még a cikkben felhozott érvek alapján sem tartom megalapozottnak általánosságban kijelenteni, hogy a génmódosítás rossz dolog. Nyilván mint minden kutatási tevékenység esetében, itt is megfelelő körültekintéssel kell eljárni, és mindent előre megtervezetten végezni, nem csak úgy vaktában próbálkozni, de ez még nem indok a módszer teljes elvetésére.
És hogy egy konkrét kifogásolni valót én is megemlítsek:
"Ráadásul, ha génmódosítással megalkothatnánk egy olyan szuperfajt, mely minden körülmények között helyt áll, a legnagyobb hozammal rendelkezik és ellenáll minden kártevőnek, feleslegessé válnának a korábbi fajták."
Ez így badarság. Annyit azért értek az ökológiához, hogy tudjam, ilyen szuperfaj elméletileg sem létezhet. Nincs olyan faj, amely bármilyen környezetben a legversenyképesebb tud lenni. Ha például van egy olyan variáns, ami ellenálló egy adott kártevővel szemben mert például olyan mérget termel, amely elpusztítja azt, akkor egy olyan környezetben, ahol az adott kártevő nincsen jelen, versenyképesebb lesz az a variáns, amelyik nem védett. A védett variánsnak ugyanis így semmi haszna nem származik a védettségéből, ellenben előállítja az ellenanyag termelő apparátust fölöslegesen, vagyis például bizonyos fehérjéket teljesen fölöslegesen szintetizál, erre tápanyagot, időt pocsékol el, amit a védtelen variáns nem tesz, így ő gyorsabban tud fejlődni, és kiszoríthatja az ellenálló variánst. Ahol viszont jelen van az adott kártevő, ott értelem szerűen a védett variáns lesz előnyben.
Másrészt, ha létezhetne ilyen szuperfaj, akkor az evolúció során nagy valószínűséggel már kifejlődött volna, és kiszorított volna mindenki mást, így már most sem lenne biodiverzitás. A biodiverzitás pont a legékesebb bizonyítéka annak, hogy ilyen szuperfaj nem lehetséges.
A sötétzöld ill. méregzöld honlapokon megszokott "célirányos tárgyi tévedések" és elavult információk ilyen kollekciója egy egyetemi tudományos klub honlapján egyszerűen szégyen.
Ha sok környezettudományt tanuló egyetemistánk ezen a mélységesen téveszmés szinten ragad, hogy várhatunk el korrektebb tájékozottságot egy kívülállótól???
Nem bánom, ha bárki is ellene van a génmódosított növények használatának, felőlem gyűlölheti is őket, de legalább tudja korrekten, hogy mi ellen van!
Tisztelt Hozzászóló!
Köszönjük a véleményed, de kérlek ne általánosíts, ha valamivel nem értesz egyet, akkor konkretizáld, hisz azzal, hogy összességében kritizálod a cikket, nem tudunk rajta korrigálni.
üdv
kklubelnök
Ez a cikk az értelem trónfosztásáról szól. Hogy ez az ELTE honlapján található, különösen elgondolkoztató.
Gyakorlatilag kizárjuk magunkat a tudományos kutatásból, az ebből származó ismeretekből, és az ebből kihozható haszonból is. Ezeket az ál"környezetvédő" mantrákat szajkózni egyenesen bűntett.
Tisztelt Hozzászóló!
Köszönjük a véleményed, de kérlek ne általánosíts, ha valamivel nem értesz egyet, akkor konkretizáld, hisz azzal, hogy összességében kritizálod a cikket, nem tudunk rajta korrigálni.
üdv
kklubelnök
Ezt most komolyan gondoljátok?
"Ma egy gazdálkodó, ha vesz egy zsák búzát, miután azt elültette, majd a belőle kihajtott friss kalászokat learatta, a magok egy részét elteszi, hogy következő évben is legyen mit vetni. Az előbb említett Monsanto módszer („öngyilkos technológia”) révén viszont minden évben újra és újra meg kell vennie a vetőmagokat."
Talán az 50-es években még előfordult eu Magyarországon is. De ma már a fejletlen országok parasztai is vásárolják a vetőmagot, és nem önellátóak. (A nemesített növény ugyanis "visszavadul"). Ennek az ég világon semmi köze a gmo-hoz.
Lényegi egyezés
"Amikor előállítanak valamilyen génmódosított terméket, megvizsgálják annak bizonyos tulajdonságait, összehasonlítják az eredetivel. Ezek a vizsgálatok azonban csak egy két tényezőre terjednek ki, melyek alapján a két termék lényegileg egyezik, de nem várt mellékhatások jelentkezhetnek."
Nagyon régen ez csakugyan így volt. Mára azonban sokkal jobb analítikai módszerek vannak, amelyekkel meg lehet nézni, hogy csakugyan igaz-e a lényegi egyezés elve.
A régebben létrehozott GM-növényeket is megvizsgálták, hogy sérült-e a lényegi egyezés elve, és egyiknél sem sérült.
De ez mégjobb:
"További anyagi terhelést jelent az ún. Termelési Szerződés, melyet a Monsanto köt az ügyfeleivel. Ennek lényege, hogy a gazdálkodók nem kísérletezhetnek házilag a vetőmagokon, megfizetik az ún. technológiai adót,"
1 Ha telepítesz egy nem GPL (szabad licenszű, nyílt forráskódú) szoftvert, akkor a T&C-ben ugyanúgy ott lesz a visszafejtés, módosítás, forgalmazás tilalma. Vagy, ha veszel egy autót/tévét/akármit, akkor szerinted jogosulttá válsz annak gyártására is? Mert elvileg megteheted. Szétszereled, lemásolod, gyártod. A vetőmag és a benne lévő genetikai információ egy termék, miért ne illethetné meg a szabadalmi oltalom?
2 Adókat az államnak szokás fizetni, és nem vállalatoknak...
És mindezt egy ELTE-hez tartozó honlapon. Büszkék lehetnek rátok! Szép reklámot csináltok az egyetemeteknek! Egyetemi hallgatók vagytok. Tudnotok kéne, mi számít megbízható forrásnak, és mi nem. Szerintem az ELTE is biztosít hozzáférést peer-reviewed folyóiratokhoz.
Való igaz, hogy ma már sok fejlődő ország gazdálkodói is várásolják a vetőmagot, de ez az ő saját döntésük. Elméletben lehetőségük van arra, hogy a magok egy részét eltegyék és jövőre azzal vessenek. Még Magyarországon is találunk ilyen gazdálkodókat, a harmadik világ országaiban pedig pláne, ahol sokkal költségesebb magot venni, mint mondjuk a saját terményednek egy részét eltenni. Az, hogy mégis sokan teszik ezt, annak köszönhető, mert egyszerűbb, mert megteheti, vagy mert nem tudná hol tárolni. A Monsanto viszont ellehetetleníti ezt a lehetőséget. Vegyük már észre, hogy miért!!! Ugyanis én a hozzászólásod alapján pont ezt hiányolom a látásmódodból. A Monsanto nem egy segélyszervezet, mégis úton-útfélen úgy állítja be magát, hogy ő a világ megmentője, segítségével az éhínségek megfékezhetők. Ez azonban közel sincs így, hisz egy profit orientált vállalkozásról beszélünk. Én szeretem ha nyílt kártyákkal játszunk. Ha nekem egy cégem van, viselkedjek úgy, és vállaljam fel, hogy én ebből élek, ill. sok száz vagy ezer a cégemben dolgozó alkalmazottat ebből tartok el, de ne bújjak amögé, hogy én oldom majd meg a 10 globális problémából az egyik legnagyobbat.
A nemesített növények valóban képesek visszavadulni, hisz egy őszibarack magot ha elültetek abból mandula lesz. De ez már az én károm. Nem kérem semmilyen felsőbb szerv beavatkozását. Kvázi ha veszek kukoricát a Monsantótól hadd vethessem el a szemeket újra, ha nem hoz másodévben jó termést, akkor az nekem fáj, nem a Monsantónak, sőt a cég még örülhetne is, hogy akkor majd esélyes, hogy úgy döntök, hogy jövőre ismét veszek "rendes" magot.
A "lényegi egyezés" továbbra is létezik. Az analítikai módszerek valóban sokkal jobbak, de nem értem mit akarsz ezzel mondani. Tételezzük fel, hogy eddig vizsgáltak 4 tulajdonságot, most vizsgálnak 16-ot, mert jobbak az analítikai módszerek, attól még mindig nem vizsgálják az összeset, a lényegi egyezés tehát továbbra is csak lényegi marad.
Korábban ha vettél egy fát a faiskolában, otthon kedved szerint nemesíthetted. Hány hobbikertész oltja, szemzi, stb a növényeit? A Monsanto részéről aki a "világ élelmezési problémáinak megoldója" mezben tetszeleg nem etikus, hogy tiltja a további kísérleteket. Mitől félnek, mitől tartanak? Ha bemegyek a vetőmagboltba senki nem akadályoz meg abban, hogy a kikelő borsókat én nemesítsem. A cég hozzállása és filozófiája nem etikus, ezen gondolkodjon el mindenki!
A technológiai adó valószinüleg téves fordítás eredménye, törlöm!
Köszönjük a hozzászólást!
üdv
kklubelnök
És Te mit gondolsz?