Városi legendák a hulladékhasznosításról

Vasárnap délelőtt 11 óra. Májusi meleg, a borult idő ellenére is. Kihordok a kocsihoz két nagy kartondobozt. Az egyikben mindenféle színű, formájú és vastagságú papír, a másikban laposra taposott műanyag palackok és kupakjaik hada. Elkocsikázom a legközelebbi gyűjtőszigetig, 2 perc az egész, de mikor odaérek meglepődve tapasztalom, hogy a kék papírgyűjtő konténer megfáradt, mint egy félig leégett gyertya a szülinapi tortán. A műanyag összeolvadt, a kuka fele eltűnt, a papírok ellenben túlélték, kiszabadultak az égető fogságból és beborították a konténer mögötti füves területet. Nincs más megoldás, új gyűjtőt kell keresnem! Még szerencse, hogy a huszonkettőben lakom, ahol sziget szigetet ér.

Kerületünkben 43 szelektív sziget található. Ezzel Budapesten a legellátottabb kerületek közé tartozunk, ez azért van így, mert a helyi lakosok az első pillanattól kezdve pozitívan fogadták ezt a környezetbarát megoldást és aktívan kivették részüket a programból. Az FKF az elmúlt években folyamatosan bővítette a hálózatot.

Aki ennek ellenére nem gyűjt még szelektíven, az többnyire nem akar. Van néhány korlátozott ill. csökkent járóképességű, aki gyalogosan nem tud ekkora távolságra sem elmenni, pláne hogy kivigyen két szatyrot és autója sincs, de ők csak a kisebbik hányad. Az ő bevonásukra gyógyír már csak az osztott rekeszű kukák használata lesz, de ennek a rendszernek a kiépítése még évekbe telik. Akik ellenben nem akarják a hulladékok újrahasznosításából kivenni a részüket, vajon miért teszik? Többnyire azért, mert érdektelenek, vagy mert úgy hiszik, hogy az általuk szétválogatott szemetet úgyis összeöntik. Böngésztem a neten ilyen vélemények után és találtam is szép számmal:

„A szelektív gyűjtésről írtam a szakdolimat, inkább hagyjuk. Egyenlőre csak szoktatás van, azaz a külön gyűjtött cuccokat összeöntik!!!! Mert nincsen meg a megfelelő színvonalú és mennyiségű újrafeldolgozó kapacitás!”

„A következő történt. Megérkezett egy nagyméretű, szemetes kocsi, olyan, mint ami a lomtalanítási hulladékot szállítja el. Az általunk, lakók által gondosan, a megfelelő szelektív tartályokban elhelyezett hulladékot egymás után beöntötte a kocsiba, ÖSSZEKEVERVE A SZÉPEN KIVÁLOGATOTT PAPIRT, ÜVEGET, MŰANYAGOT, FÉMET.!!! Miután a tartályokat így kiürítette, visszahelyezte az immár üreseket, a régi helyükre!”

Mások a biztosabbnak ítélt hulladékudvarokat javasolják:

„Vannak az úgynevezett szemétudvarok, ahová szinte minden szemetet el lehet vinni, szelektálják, teljesen ingyen. Műanyagot, üveget, kartont, újságpapírt, szóval tényleg mindent. Mi például soha nem dobunk üdítős palackot vagy sörös üveget szemetesbe, hanem összegyűjtjük és elvisszük a szemétudvarokba. Öt perces kitérő munkába menet. Akinek van autója, annak kötelezővé tenném.”

Mindenesetre az ötlet, hogy munkába menet, vagy akár hazafelé útba ejtsünk akár egy hulladékudvart, akár egy gyűjtőszigetet, nagyon jó, és helyénvaló!

Korábban én is hitelt adtam ezeknek a történeteknek, de ma már biztosan tudom, hogy nincs hulladék összeöntés. Miért? Mert én is láttam a FeGroup válogató üzemét a Sírkert u. 2-4. alatt, ahol beérkeznek a kocsik és vagy csak egy fajta hulladékot hoznak, vagy több fajtát, de ezek az osztott rekeszekből kerülnek elő külön-külön szigorúan egymás után. De hogy kétségeimet eloszlassam, ellátogattam a HUMUSZ házba, ahol személyesen is biztosítottak afelől, hogy nincs „kuka-koktél”. A HUMUSZ ház a XI. kerületben található a Saru utcában. Ebben a házban működik a Hulladék Munkaszövetség, mint civil szervezet, akik 3 havonta megjelenő kiadványukban a Kuka Búvárban a legtöbb hulladékkal kapcsolatos kérdésben igen radikálisan foglalnak állást. Ajánlom, hogy olvassatok el egy számot. Az újság ingyenes, csak be kell menni érte, ugyanakkor tele van érdekesebbnél érdesebb témákkal, lenyűgöző hírekkel, alternatív, öko életmódra vonatkozó tanácsokkal és elgondolkodtató de poénos képekkel.

Az összeöntés azért sem képzelhető el, mert feleslegesen nem fektet az FKF ennyi pénzt az elszállításba, az újabb és újabb gyűjtőszigetek létesítésébe, a korábbiak kibővítésébe és ürítési gyakoriságuk növelésébe. A rendszer működik, csak területenként eltérően. Van, ahol az autó egy nap csak egyféle szemetet gyűjt be és vannak olyan kocsik, amelyek több rekeszes gyűjtővel rendelkeznek, így látszólag egybeöntik a szemetet, de ez valójában különböző egységekbe kerül a tartályon belül. Annak az oka, hogy elterjedt ez a téves felfogás, hogy mindent összeöntenek az, hogy 1992-ben mikor az FKF bevezette kísérletileg a szelektív kukákat Budapest két területén – Pasarét és Wekerle-telep – ott a gyűjtés során valóban összeöntötték a hulladékokat. Erre hamar rájött a lakosság és a hír futótűzként terjedt tova.

A gyűjtés és a szállítás valóban szelektív, a kérdés csak az, hol dolgozzák fel. Itt van az eb elhantolva, ugyanis a magyarországi újrahasznosítás az, ami csak töredékesen megoldott. Azaz hiába gyűjtünk, nincs aki a helyszínen ezt újrafeldolgozná, ezért hulladékaink egy jelentős része elhagyja az országot és külföldön hasznosul. Ekkor jogosan merül fel a kérdés, hogy a hulladékok kiszállítása legalább annyira terheli a környezetet, mint ha lerakásra ítélnénk őket. Én mégis azt mondom, gyűjtsünk továbbra is szelektíven. Miért? Azért, mert nem minden hulladék megy külföldre, és mert minél több szemetet gyűjtünk válogatva évente, annál nagyobb eséllyel alakulnak cégek, aki meglátva benne az üzletet, hulladék feldolgozásra szakosodnak. Bizonyára titeket is furdal a kíváncsiság, hogy pontosan mi is lesz abból amit a kék, zöld, sárga, fehér műanyag tárolókba helyezünk.

Papír

Legtöbbet gyűjtött hulladékunk a papír. Ezt már a rendszerváltás előtt is gyűjtötték iskolákban ill. speciális gyűjtőhelyeken, ami az apró szorgalmas fekete-sárga színezetű rovarról kapta a nevét, aki szintén gyűjt, de papír helyett inkább virágport. A kék konténerekbe bármilyen papír beledobhatunk, csak fontos hogy se zsíros se ételmaradékos ne legyen, továbbá minden más műanyag, fém részt távolítsunk el róla.

Miután a gyűjtőkocsik elszállítják a papírt, azt válogatják, majd bálázzák végül a magyarországi papírgyárak valamelyikébe kerül. Dunújvárosban és Csepelen csomagolópapír-gyár található, ahol a termékeket 98%-ban újrapapírból, tehát az általunk összegyűjtött hulladékból gyártják. Lábatlanban WC-papírt, szalvétát, zsebkendőt, papírzacskókat és papírdobozokat készítenek. Balatonfűzfőn füzetet, Ácson tojástálcát, Nyíregyházán papírzsákokat, Kiskunhalason hullámpapír dobozokat és papírcsöveket gyártanak. Újrapapír készítéséhez negyedannyi víz és 60%-al kevesebb energia kell, mintha mindezt a hagyományos módon állítanánk elő.

Tejesdoboz, dobozos üdítő doboza, közismertebb nevén Tetra Pak

Ezek a dobozok háromféle anyagból készülnek, legbelül alufólia, utána papír (75%) kívülről pedig polietilén. Kilapítva ezek is bedobhatók a kék gyűjtőkbe. Ezeket az előbb említett válogatást követően Németországba szállítják, mivel jelenleg olyan kevés gyűlik még össze belőle országosan, hogy nincs olyan cég, aki az újrahasznosításával foglalkozna. Külföldön a dobozkat felhasogatják, majd vízben áztatják. A képződő papírpépet elválasztják az időközben leázó műanyag és alu daraboktól és újrapapírt készítenek belőle. Van egy alternatív megoldás is, az ún. TEKTÁN. Préseléssel a feldarabolt dobozokból különböző használati tárgyak, tálak, bőröndök, dobozok, stb. készíthetők. A tektán leginkább a fasortlemezhez hasonlít. Sajnos Magyarországon még csak elvétve találkozhatunk vele, pedig felhasználása igen sokoldalú.

Jövő hónapban kinyomozzuk, hogy az olcsó kínai boltok polcán fellelhető ruhák vajon tényleg az általunk összegyűjtött PET palackokból készülnek-e!